Szőlész-borász mérnöki mesterképzési szak

A Kárpát-medence valamennyi országában foglalkoznak szőlő- és bortermeléssel, a magyar szakmai hagyományok Európa-szerte elismertek. Jelenleg Magyarországon mintegy 5000 üzem foglalkozik bor előállításával és palackozásával. A szőlész és borász szakirányok népszerűsége ellenére korábban nem volt egységes a szakemberek képzése. A szőlész-borász képzésben vezető szerepet visz a Kertészettudományi Kar. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, mint szakmaközi szervezet, ágazati stratégi tervében hangsúllyal szerepel a súlyos szakemberhiány megoldása, az oktatás megerősítése, és az idegennyelvű oktatás.

A képzés célja okleveles szőlész-borász mérnökök képzése, akik tisztában vannak a szakmájukat megalapozó interdiszciplináris alaptudományi (természettudományi és társadalomtudományi) ismeretkörökkel, ismerik a szőlő-bor ágazat, a borpiac jellemzőit, innovatív és naprakész eredményeit, a szakágazat évezredes hagyományait, befogadják e szakterület magyar kultúráját, európai, nemzetközi szemléletét, és készség szintjén használják a tudomány és a gyakorlat legújabb eredményeit, tájékozottak a szőlő-bor ágazat működésének alapelveiben. Képesek e speciális szakterületen szerzett tudásuk nemzetközi körben történő művelésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

Kiket várunk?

Akik

  • ismerni kívánják a mezőgazdasági termelés és a természeti erőforrások közötti sajátos viszonyt, ezen belül a szőlőtermesztés és bortermelés speciális erőforrásait;
  • át kívánják látni az agrárgazdaság és ezen belül a szőlő és borágazat szereplői nemzetgazdaságban betöltött szerepét, a termékpályák szereplőinek kapcsolati viszonyait;
  • tisztában kívánnak lenni a termelőüzemekben, intézményekben, szakmai szervezetekben zajló hatékony munkavégzés ismereti hátterével;
  • biztos tudásra vágynak a szőlészetet és borászatot megalapozó természettudományi területekről, ismerni kívánják azok fontosabb összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő fogalmi rendszereket;
  • ismerni kívánják a szőlőtermesztés és bortermelés kultúrájának hagyományait, hatásait az emberi intellektusra, a borfogyasztás kultúrákon átívelő, kultúrateremtő szerepét;
  • részletesen szeretnék megismerni a szőlő- és bortermelés gyakorlatban használt eszközeit és módszereit;
  • részletesen ismerni kívánják - hazai és nemzetközi relációban egyaránt - a szőlészeti és borászati szakma tevékenység-rendszerének tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait és a kapcsolódó sajátosságokat;
  • kíváncsiak a szőlész-borász szakmában alkalmazható általános és speciális vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismeretekre;
  • ismerni és érteni szeretnék a szőlészet és borászat működésének jogszabályi környezetét, a fennálló összefüggéseket;
  • ismerni szeretnék a szőlészet és borászat sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait;
  • tisztában kívánnak lenni a szőlészeti ágazat naprakész, hangsúlyosan európai szemléletű szakmai ismeretanyagával;
  • ismerni szeretnék a szakágazati technológiák (szőlőtermesztés, borászat) aktuális újdonságait, a korszerű finomanalitikai módszerek alkalmazását;
  • ismerni szeretnék az innovatív borkészítési és -kezelési technológiák elméleti alapjait;
  • ismerni szeretnék a borászati jelentőségű mikroorganizmusok genetika, élettani és ökológiai jellemzőit, a borászati fermentációk irányítását, az érzékszervi bírálatok (borminősítés) nemzetközileg elfogadott gyakorlatát;
  • tudni szeretnék a szőlő növényvédelmére, kártevőire és korokozóira vonatkozó ismereteket;
  • használni kívánják a birtoktervezés szőlőültetvény-létesítéstől a palackozóüzem tervezéséig terjedő komplex, a szőlészeti-borászati, környezetvédelmi-tájtervezési, technikai-technológiai, műszaki és ökonómiai ismeretanyagát;
  • ismerni szeretnék a bormarketing sajátos eszközeit és megvalósításának módját;
  • ismerni szeretnék tevékenységének az élelmiszerlánc-biztonságra és emberi egészségre gyakorolt hatásait, valamint birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható olyan korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, amelyek alkalmassá teszik egészséget támogató munkaszervezés kialakítására.

A mesterszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség
oklevélben szereplő megjelölése:

  • végzettségi szint: mesterfokozat (master, MSc);
  • szakképzettség: okleveles szőlész-borász mérnök.

Jelentkezhetnek

Februárban nappali munkarendben induló képzésre 2017. november 15-ig jelentkezhetnek: a lineáris képzési rendszerben szerzett BSc szintű vagy a hagyományos képzési rendszerben szerzett főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők, vagy azt 2018. január 11-ig megszerzők.

Szeptemberben  levelező munkarendben induló képzésre 2018. február 15-ig jelentkezhetnek: a lineáris képzési rendszerben szerzett BSc szintű vagy a hagyományos képzési rendszerben szerzett főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők, vagy azt 2018. július 11-ig megszerzők.

Képzési idő, munkarendek és díjak

A képzés 4 szemeszteres.

A szak februári kezdéssel nappali munkarendre, szeptemberi kezdéssel levelező munkarendre kerül meghirdetésre. A képzésre állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzési formára lehet jelentkezni. A képzés önköltségi díja önköltséges képzésben nappali és levelező munkarendben egyaránt: 400.000 Ft/félév.

Felvételi pontok számítása

A szakra történő belépés feltételei

Továbbképzési lehetőségek:

  • PhD képzés itthon és külföldön;
  • a kar szakirányú továbbképzésein;
  • felnőttképzési tanfolyamokon.

Szakmai gyakorlat időtartama és jellege

A szakmai gyakorlat a szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkozó termelési egységekben, valamint - azonos arányban - a szőlő- és borágazat szakigazgatásában, kutatását végző hivatalokban, intézetekben, egyetemi tanszékeken vagy a borértékesítési tevékenységet végző gazdasági szervezeteknél végzett gyakorlat, amelynek időtartama összesen legalább négy hét.

Változatos elhelyezkedési lehetőségek!

A végzett okleveles szőlész-borász mérnökök az alaptudományokon nyugvó, specializált magas szintű szakmai és nyelvismerettel rendelkeznek, mely alkalmassá teszi őket vezetői és felsővezetői beosztások betöltésére

  • a korszerű termelésvezetésben, szervezésben, a forgalmazásban, a szaktanácsadásban, az érdekképviseleti szerveknél;
  • az ágazati kutatás-fejlesztésben, és annak irányításában;
  • a nemzetközi kereskedelemben, a termelési és kutatási kooperációk kialakításában és működtetésében;
  • az EU programok tervezésében és végrehajtásában;
  • felsőfokú oktatásban és az idegen nyelvű szakképzésben, a szaksajtóban és szakmai médiában;
  • a szakmai információs hálózatok és szolgáltatói vállalkozások irányításában.

Nappali munkarend tanterve