A Kárpát-medence valamennyi országában foglalkoznak szőlő- és bortermeléssel, a magyar szakmai hagyományok Európa-szerte elismertek. Jelenleg Magyarországon mintegy 5000 üzem foglalkozik bor előállításával és palackozásával. A szőlész és borász szakirányok népszerűsége ellenére korábban nem volt egységes a szakemberek képzése. A szőlész-borász képzésben vezető szerepet visz a Kertészettudományi Kar. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, mint szakmaközi szervezet, ágazati stratégi tervében hangsúllyal szerepel a súlyos szakemberhiány megoldása, az oktatás megerősítése, és az idegennyelvű oktatás.
A képzés célja okleveles szőlész-borász mérnökök képzése, akik tisztában vannak a szakmájukat megalapozó interdiszciplináris alaptudományi (természettudományi és társadalomtudományi) ismeretkörökkel, ismerik a szőlő-bor ágazat, a borpiac jellemzőit, innovatív és naprakész eredményeit, a szakágazat évezredes hagyományait, befogadják e szakterület magyar kultúráját, európai, nemzetközi szemléletét, és készség szintjén használják a tudomány és a gyakorlat legújabb eredményeit, tájékozottak a szőlő-bor ágazat működésének alapelveiben. Képesek e speciális szakterületen szerzett tudásuk nemzetközi körben történő művelésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
Kiket várunk?
Akik
- ismerni kívánják a mezőgazdasági termelés és a természeti erőforrások közötti sajátos viszonyt, ezen belül a szőlőtermesztés és bortermelés speciális erőforrásait;
- át kívánják látni az agrárgazdaság és ezen belül a szőlő és borágazat szereplői nemzetgazdaságban betöltött szerepét, a termékpályák szereplőinek kapcsolati viszonyait;
- tisztában kívánnak lenni a termelőüzemekben, intézményekben, szakmai szervezetekben zajló hatékony munkavégzés ismereti hátterével;
- biztos tudásra vágynak a szőlészetet és borászatot megalapozó természettudományi területekről, ismerni kívánják azok fontosabb összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő fogalmi rendszereket;
- ismerni kívánják a szőlőtermesztés és bortermelés kultúrájának hagyományait, hatásait az emberi intellektusra, a borfogyasztás kultúrákon átívelő, kultúrateremtő szerepét;
- részletesen szeretnék megismerni a szőlő- és bortermelés gyakorlatban használt eszközeit és módszereit;
- részletesen ismerni kívánják - hazai és nemzetközi relációban egyaránt - a szőlészeti és borászati szakma tevékenység-rendszerének tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait és a kapcsolódó sajátosságokat;
- kíváncsiak a szőlész-borász szakmában alkalmazható általános és speciális vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismeretekre;
- ismerni és érteni szeretnék a szőlészet és borászat működésének jogszabályi környezetét, a fennálló összefüggéseket;
- ismerni szeretnék a szőlészet és borászat sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait;
- tisztában kívánnak lenni a szőlészeti ágazat naprakész, hangsúlyosan európai szemléletű szakmai ismeretanyagával;
- ismerni szeretnék a szakágazati technológiák (szőlőtermesztés, borászat) aktuális újdonságait, a korszerű finomanalitikai módszerek alkalmazását;
- ismerni szeretnék az innovatív borkészítési és -kezelési technológiák elméleti alapjait;
- ismerni szeretnék a borászati jelentőségű mikroorganizmusok genetika, élettani és ökológiai jellemzőit, a borászati fermentációk irányítását, az érzékszervi bírálatok (borminősítés) nemzetközileg elfogadott gyakorlatát;
- tudni szeretnék a szőlő növényvédelmére, kártevőire és korokozóira vonatkozó ismereteket;
- használni kívánják a birtoktervezés szőlőültetvény-létesítéstől a palackozóüzem tervezéséig terjedő komplex, a szőlészeti-borászati, környezetvédelmi-tájtervezési, technikai-technológiai, műszaki és ökonómiai ismeretanyagát;
- ismerni szeretnék a bormarketing sajátos eszközeit és megvalósításának módját;
- ismerni szeretnék tevékenységének az élelmiszerlánc-biztonságra és emberi egészségre gyakorolt hatásait, valamint birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható olyan korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, amelyek alkalmassá teszik egészséget támogató munkaszervezés kialakítására.
A mesterszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség
oklevélben szereplő megjelölése:
- végzettségi szint: mesterfokozat (master, MSc);
- szakképzettség: okleveles szőlész-borász mérnök.
Jelentkezhetnek
Februárban nappali munkarendben induló képzésre 2020. november 15-ig jelentkezhetnek: a lineáris képzési rendszerben szerzett BSc szintű vagy a hagyományos képzési rendszerben szerzett főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők, vagy azt 2021. január 10-ig megszerzők.
Szeptemberben levelező munkarendben induló képzésre 2021. február 15-ig jelentkezhetnek: a lineáris képzési rendszerben szerzett BSc szintű vagy a hagyományos képzési rendszerben szerzett főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők, vagy azt 2021. július 10-ig megszerzők.
Képzési idő, munkarendek és díjak
A képzés 4 szemeszteres.
A szak februári kezdéssel nappali munkarendre, szeptemberi kezdéssel levelező munkarendre kerül meghirdetésre. A képzésre állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzési formára lehet jelentkezni. A képzés önköltségi díja önköltséges képzésben nappali és levelező munkarendben egyaránt: 500.000 Ft/félév.
Felvételi pontok számítása
A szakra történő belépés feltételei
Továbbképzési lehetőségek:
- PhD képzés itthon és külföldön;
- a kar szakirányú továbbképzésein;
- felnőttképzési tanfolyamokon.
Szakmai gyakorlat időtartama és jellege
A szakmai gyakorlat a szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkozó termelési egységekben, valamint - azonos arányban - a szőlő- és borágazat szakigazgatásában, kutatását végző hivatalokban, intézetekben, egyetemi tanszékeken vagy a borértékesítési tevékenységet végző gazdasági szervezeteknél végzett gyakorlat, amelynek időtartama összesen legalább négy hét.
Változatos elhelyezkedési lehetőségek!
A végzett okleveles szőlész-borász mérnökök az alaptudományokon nyugvó, specializált magas szintű szakmai és nyelvismerettel rendelkeznek, mely alkalmassá teszi őket vezetői és felsővezetői beosztások betöltésére
-
a korszerű termelésvezetésben, szervezésben, a forgalmazásban, a szaktanácsadásban, az érdekképviseleti szerveknél;
-
az ágazati kutatás-fejlesztésben, és annak irányításában;
-
a nemzetközi kereskedelemben, a termelési és kutatási kooperációk kialakításában és működtetésében;
-
az EU programok tervezésében és végrehajtásában;
-
felsőfokú oktatásban és az idegen nyelvű szakképzésben, a szaksajtóban és szakmai médiában;
-
a szakmai információs hálózatok és szolgáltatói vállalkozások irányításában.
Nappali munkarend tanterve