A Kertészettudományi Kar tudományos tevékenységének legfőbb eredményei

A Kertészettudományi Kar tudásanyaga mintegy 160 éves hagyományokra támaszkodik. Az oktatás mellett mindig fontos szerepet játszott a kertészeti diszciplínák területén folytatott színvonalas alap- és alkalmazott kutatás. A Kar széleskörű kutatási tevékenysége felöleli az agrártudományok területén belül a zöldség-, gomba-, gyümölcs-, dísznövény- és gyógynövénytermesztés, a szőlészet és borászat, a nemesítés, a feldolgozás, továbbá a növényvédelem és környezetgazdálkodás területeit, szerves egységet képezve a genetika és biotechnológia, a biokémia, a fiziológia és mikrobiológia, a gépesítés és automatizálás, a menedzsment és marketing, valamint az informatika alkalmazásával.

Karunkon a kutatócsoportok elsősorban a tanszéki, illetve a tanszékek közötti együttműködésre építenek és ez a kiindulási alapja a társkarokkal, egyetemekkel, illetve kutatóintézetekkel való kooperációnak hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Sikerült elérnünk, hogy külföldi partnereink egyre több nemzetközi projektbe vonnak be, melyek közül egyre több elnyert pályázat keretében folytathatjuk tudományos tevékenységünket. Az eddigi sikeres kapcsolatépítés, pályázati tevékenység és kutatómunka során lehetőségünk nyílt nagyobb beruházások megvalósítására, a korszerű kutatási környezet és hosszabb távú kutatási együttműködések megalapozására is. Az elmúlt időszakra vállalt célkitűzéseinket teljesítettük mind a kapcsolatrendszer bővítése, mind a kutatási és publikációs tevékenység ösztönzése, mind pedig a tehetséggondozás területén.

A Kertészettudományi Kar munkatársai jelentős mértékben hozzájárulnak az egyetemi tudományos tevékenység eredményességéhez, mely a tudományos mutatókban is megnyilvánul. A kutatási forrásbevonó képességre vonatkozó céljainkat a lehetőségeknek megfelelően igyekeztünk megvalósítani az egyre nehezedő feltételek mellett is. Az előző intézményfejlesztési tervidőszakban (2012-2015) elnyert átfogó projektek keretében megvalósulhatott a Kertészettudományi Kar kutatási infrastruktúrájának korszerűsítése, melynek hatásai (pl. génbanki gyűjtemények bővülése, publikációs aktivitás magas színvonala) napjainkig érezhetők. A közép-magyarországi régió (KMR) csökkenő pályázati forrásainak hatásai azonban 2016-ban már erőteljesebben jelentkeztek. Ez megnyilvánult a kutatási infrastruktúra kismértékű leromlásában, a személyes előmenetelek megtorpanásában, a kiválóan képzett oktató-kutató állomány egy részének elvándorlásában, illetve ennek következtében a publikációs tevékenységen belül a kari összesített IF értékének – az előző években tapasztalt dinamikus növekedés (IF2011: 49,31 → IF2015: 116,48) után tapasztalható - kismértékű visszaesésében (IF2016: 102,16). Az elmúlt években (2011-2016) megjelent lektorált tudományos közlemények száma (2076 db) azonban még mindig kiemelkedőnek tekinthető, emellett a kari kumulált IF értéke is magas (2011-2016: 511,15) volt. 2012-2015 között összesen 4 Kertészettudományi Kari kutatóműhelyhez köthető 13 szabadalom, illetve fajtaoltalom került bejegyzésre. A kari kutatócsoportok kiváló pályázati adszorpciós képességének köszönhetően az elmúlt időszakban (2012-2016) 41 hazai és 7 nemzetközi projekthez nyertünk támogatást.

Kutatási eredmények bemutatása