Dr. Hrotkó Károly
főszerkesztő
Az MTA doktora, egyetemi tanár a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karán. Öt évet töltött a Faiskolai Termesztési Tanszéken, huszonöt évet a Gyümölcstermő Növények Tanszéken, jelenleg a Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanaszéken oktat az alap- és mesterképzésben, valamint a doktorképzésben magyar és angol nyelven. Fő tárgyai a faiskolai termesztés és a fás növények szaporításbiológiája. Kutatási területe az alany-nemes kölcsönhatások értékelése, alanyhasználat intenzív művelési rendszerekben, alanynemesítés és a faiskolai technológia-fejlesztés. Szakterületének elismert szakértője itthon és külföldön, több cikluson át elnöke volt az ISHS Alanynemesítési és Értékelési Munkabizottságának. Hét külföldi és egy hazai folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Nemesítője, honosítója 19 államilag minősített alanyfajtának. 450 tudományos közleménye jelent meg nyomtatásban, több tucat szakkönyv szerzője. Közleményeinek visszhangját 1190 független hivatkozás jelzi, a hivatkozások Hirsch-indexe 19.
Ficzek Gitta
technikai szerkesztő
Okleveles kertészmérnök és mérnöktanár, PhD, adjunktus a SZIE Gyümölcstermő Növények Tanszékén. 2012-ben szerzett PhD fokozatot, disszertációjának címe: Hazai alma- és meggyfajták humán egészségvédő és felhasználhatósági értékei gyümölcsanalízis alapján. A Gyümölcstermő Növények Tanszék gyümölcsanalitikai- és bakteriológiai laboratóriumának felelőse. Fő kutatási területe a gyümölcsök egészségvédő értékeinek, antioxidáns összetevőinek vizsgálata, a homoktövis fajták bogyóiban a biológiailag aktív hatóanyagok széles spektrumú analízise, továbbá almafajták Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. baktériummal szembeni ellenállóságának vizsgálata. A Rodonit és a Karneol almafajta társnemesítője. Tudományos közleményeinek száma 92, független idézeteinek száma 119, kumulatív impakt faktora 16,3.
Bernáth Jenő
szerkesztőbizottsági elnök
A biológiai tudomány doktora (DSc), a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karán professzor emeritus. A Kertészeti Egyetemen szerezte meg egyetemi doktori fokozatát. 1976-ban a biológiai tudomány kandidátusa lett, majd 1986-ban elnyerte a biológiai tudomány doktora címet. Munkásságának elismeréseként 1989-ben a JATE címzetes egyetemi tanárává, 1992-ben pedig a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezető Egyetemi tanárává nevezték ki. 1997 - 2003 közötti időszakra a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (2001-tő SZIE) Kertészettudományi Karának dékánjává választották. 2009 és 2015. között a Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Doktori Tanácsának az elnöke volt. Több hazai és nemzetközi folyóirat főszerkesztője, szerkesztője vagy bizottsági tagja volt illetve jelenleg is tagja (Herba Hungarica, Acta Horticulturae (3 kötet), Newsletter of Medicinal and Aromatic Plants (FAO), Journal of Herbs, Spices and Medicinal Plants, (USA), ICMAP Newsletter (FAO, IUBS), Új Kertgazdaság, Kertgazdaság , International Journal of Horticultural Science (Magyarország), WOCMAP Jorunal of Essential Oil Bearing (India), Journal of Medicinal Plants (Iran). Munkájának elismeréseként számos kitüntetésekben részesült: Nehézipari Miniszteri kitüntetés, Pro Re Rustica Promovenda, Magyar Felsőoktatásért kitüntetés, Nagyváthy János Díj, Entz Ferenc kitüntetés, Safarik University (Szovákia) aranyérem, Magyar Köztársaság Tiszti kereszt, IFEAT arany medál.
Hajdu Edit
rovatvezető, szőlő-bor
A mezőgazdasági tudomány kandidátusa. Kertészmérnök, növénygenetikus szakmérnök, tudományos főmunkatárs. A kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet munkatársa, laborvezető és tudományos osztályvezető 1972-2013 között. Szőlőnemesítés, a génbank folyamatos bővítése és fenntartása; termesztési és borászati értékvizsgálat, fajtafenntartás volt a feladata. Tudományos munkái is ebben a témában készültek. Kutatási munkáiról számos szakmai előadást tartott hazánkban és külföldön, konferenciákon, szakmai rendezvényeken. Témafelelősként hazai és EU-s pályázatokban dolgozott. Szakmai egyesületek és szaklapok szerkesztőbizottságának tagja (MTA-SZAB, MNE, Kertgazdaság, Agrofórum, stb.). Kutatási eredményei: állami minősített szőlőfajták és klónok. Több könyve, könyvrészlete, tudományos dolgozata, szakcikke jelent meg magyar, angol és német nyelven.
Dr. Szabó Krisztina
rovatvezető, gyógy- és aromanövények
Okleveles kertészmérnök (1994), növénygenetikai okleveles szakmérnök (1997), továbbá nemzetközi posztgraduális képzésben (MAICh, CIHEAM), DSPU diplomát szerzett Natural Products and Biotechnology szakon (2000). A növénytermesztési és kertészeti tudományok terén kapott PhD fokozatot 2001-ben. A Szent István Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszékének egyetemi docense, a Kertészettudományi Doktori Iskola tagja. Békésy György posztdoktori ösztöndíjas (2002), BCE Kutatási Kiválósági Program díjazottja (2009). 111 tudományos közlemény szerzője (kumulatív IF 16,4; h-index 9), független idézeteinek száma 180. Részt vett magyar nyelvű és nemzetközi tudományos szakkönyvek írásában. Nemzetközi kapcsolatai révén ECPGR nemzetközi együttműködésben, Leonardo da Vinci projectben, Erasmus és TÉT programokban dolgozott. Az Új Élelmiszer Szakmai Panel tagja. Szűkebb szakterülete a gyógynövények produkcióbiológiája és kémiai variabilitása, valamint nemesítése. Folyamatosan közreműködik társ- és vezető kutatóként tudományos pályázatokban, hazai és külföldi cégek kutatási megbízásaiban.
Szalay László
rovatvezető, gyümölcstermesztés
Okleveles kertészmérnök, habilitált egyetemi docens a SZIE KERTK Gyümölcstermő Növények Tanszéken. Fő kutatási területe a kajszi- és az őszibarackfajták gyümölcsképzését és termésbiztonságát meghatározó tulajdonságainak vizsgálata. A kertészmérnök BSc és MSc képzésben több tantárgyat is oktat magyar és angol nyelven. Témavezetésével eddig 76 szakdolgozat, 10 TDK dolgozat és 3 PhD dolgozat készült. Rendszeresen részt vesz kutatási és innovációs pályázatokban. 2017-től az MTA KÉTB Gyümölcstermesztési Albizottságának elnöke. Tudományos közleményeinek száma: 150, emellett számos szakkönyv és tankönyv fejezet elkészítésében vett részt. Rendszeresen ír ismeretterjesztő cikkeket az Agrofórum c. szakmai folyóiratba, ahol szerkesztőbizottsági tag és a Gyümölcstermesztési rovat vezetője. Szakmai rendezvények szervezésével, előadások tartásával is igyekszik átadni ismereteit a gyümölcstermesztéssel foglalkozók számára. Legfontosabb szakmai elismerései: Tankönyv Nívódíj (2006), Miniszteri Elismerő Oklevél (2012), Dékáni tárgyjutalom kiemelkedő publikációs tevékenyégért (2017).
Terbe István
rovatvezető, zöldség
Okleveles kertészmérnök, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, az MTA doktora. 1971-től a Kertészeti Egyetemen, majd annak jogutódainál oktatott, 2002-től a Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék tanszékvezető professzora. 2014 évi nyugdíjba vonulásától a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szent István Egyetem professzor emeritusa. Nyugdíjas éveiben folytatja oktatói munkáját. Fő kutatási területe a zöldségnövények tápanyagigénye és tápanyag-utánpótlása. Évtizedeken keresztül irányítja az egyetemen a zöldségtermesztési szaktanácsadói munkát, kidolgozza a zöldségfélék talajvizsgálatokon alapuló trágyázási rendszerét. 35 szakkönyv szerzője (szerző, társszerző, szerkesztő, stb.) 5 könyve Nívódíjban részesült. Tudományos közleményeinek száma 150, továbbá 600 szakcikknek szerzője. Közleményeire 200 hazai és nemzetközi hivatkozás jelent meg. Három szaklap és két tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, két akadémiai cikluson át az MTA Kertészeti Bizottság titkára.
Tillyné Mándy Andrea
rovatvezető, dísznövény
A mezőgazdasági tudomány kandidátusa. Okleveles kertészmérnök, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének munkatársa. Alap- és mesterképzésben, magyar és angol nyelven oktat elsősorban növényházi dísznövénytermesztést, kültéri és beltéri növényalkalmazást, növényi mikroszaporítást. Több, mint 200 diák diplomamunkáját ill. szakdolgozatát irányította. Öt PhD fokozatot szerzett doktor témavezetője volt. Kutatási témái: dísznövények mikroszaporítási kérdései, új fejlesztésű közegalkotók, bioaktív anyagok vizsgálata cserepes dísznövény kultúrákban. Az MTA Kertészeti Bizottság tagja, 2017-ig a Dísznövény Albizottság elnöke. Tagja a MABOSZ, MANÖME egyesületeknek, utóbbinak társelnöke.
Fazakas Csaba
szerkesztőbizottsági tag
Geográfus, a földtudományok doktora, egyetemi adjunktus, tanszékvezető. Kutatási területe: talajgenetika és osztályozás, talajerózió, lejtődinamika vizsgálat. Doktori fokozatát a Degreceni Egyetem Földtudományok Doktori Iskolájában szerezte. Szakmai pályafutását a Maros Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatalban kezdte, ahol hét éven át talajtani szakmérnökként tevékenykedett. Konzulens oktatóként csatlakozott a Budapesti Corvinus Egyetem nyárádszeredai kihelyezett tanulmányi központjában működő kertészmérnöki szak tevékenységéhez, Oktatói tevékenységét 2013-tól a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának Kertészmérnöki Tanszékén folytatta, talajtan, agrokémia, biofizika, agrometeorológia tárgyak oktatásával megbízott oktatójaként, 2017 óta tanszékvezetői tisztséget tölt be. Tagja a PPGroup Növényvédelmi Kutatócsoportnak, a Román Talajtani Társaságnak, a Kolozsvári Akadémiai Bizottságnak, és alelnöke az Erdélyi Múzeum Egyesület Agrártudományi szakosztályának.
Fári Miklós Gábor
szerkesztőbizottsági tag
A Kertészeti Egyetemet 1977-ben végezte el, 1983-ban az ELTE-n biológiából doktorált. A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1994), habilitált doktor (2002), az MTA Doktora (2004), egyetemi tanár (2005). 1977-től a Kertészeti Kutató Intézet, 1990-től a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont kutatója. Franciaországban (1993, INRA), majd Finnországban vendégkutató (1994, MTTI). 1995-2001 között az EMBRAPA biotechnológusa, a magyar szakmai misszió vezetője (Petrolina-PE, Brazília). A Debreceni Egyetemen 2002-től tudományos tanácsadó, 2003-től a Zöldségtermesztési Tanszék vezetője, a növényi biotechnológia oktatója, a Növényi Biotechnológiai Tanszék vezetője (2006), a Dísznövény-termesztési Tanszék vezetője (2009). Kutatói tevékenysége a növényi sejt- és szövettenyésztés, in vitro rendszerek automatizálása, növényi bioreaktorok fejlesztése, molekula farming, tudománytörténet.
Helyes Lajos
szerkesztőbizottsági tag
Sárváron született 1956-ban. A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Kertészeti Intézetének intézetigazgatója, egyetemi tanár, a SZIE tudományos rektorhelyettese, az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke, valamint a Növénytudományi Doktori Iskola vezetője. Szűkebb szakterülete a kertészeti növények, kitüntetetten a zöldségfajok termésképzésére, beltartalmi értékeire ható abiotikus és biotikus tényezők kutatása. A hazai öntözési kutatásban elsőként foglalkozott a növényállományok felszínhőmérséklete és a vízellátottság kapcsolatának vizsgálatával; ezen adatok alapján sikerült optimalizálni az öntözések idejét. Nevéhez fűződik a zöldségfajok antioxidáns hatású fitonutrienseinek értékelése és a hazai ökológiai adottságokhoz való technológiai alkalmazása. Legjelentősebb nemzetközi elismertségét az ipari paradicsomon folytatott kutatásban érte el.
Heszky László Emil
szerkesztőbizottsági tag
Növénygenetikus, biotechnológus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magasabb rendű növények szexuális és aszexuális reprodukciója biotechnológiájának, valamint a molekuláris- és transzgénikus nemesítésnek nemzetközileg ismert tudósa. 1985 és 2010 között a Szent István Egyetem Genetika és Biotechnológiai Intézetének igazgatója, a Növénytudományi Doktori Iskolájának alapítója, majd vezetője és a Mezőgazdasági Biotechnológia magyar és angol Mester Szak (MSC) alapító szakvezetője. Közel 50 éves kutató és oktató munkája eredményeit 734 tudományos és szakmai közleményben, ezen belül 7 könyvben, 217 tudományos cikkben, foglalta össze. . Közvetlen irányításával 14 PhD hallgató (3 külföldi) szerzett doktori (PhD) fokozatot.
Kocsis László
szerkesztőbizottsági tag
Okleveles agrár- és kertészmérnök, az MTA doktora, tanszékvezető, egyetemi tanár a Pannon Egyetem Georgikon Karán. Az egyetemi oktatásban 1989-től vesz részt. Kutatási területe a szőlőalanyok abiotikus és biotikus tényezőkkel szembeni ellenálló-képessége, szelekciós és keresztezéses nemesítés, a szőlőgyökértetű és a szőlőnövény közötti biológiai kapcsolatok. Szőlőnemesítő. Nemesítő társ a Korona, a Pelso, fehérbort adó fajták, a Messiás vörösbort adó fajta a Georgikon 28 és a Georgikon 10 EE alanyfajtáknál. Tudományos publikációinak száma 279. Az MTA PAB Kertészeti munkabizottságának elnöke, tagja a Magyar Növénynemesítők Egyesületének, az Amerikai Szőlőtermesztési és Borászati Egyesületnek (ASEV), a Nemzetközi Kertészeti Társaságnak (ISHS).
Ladányi Márta
szerkesztőbizottsági tag
Az ELTE-n végzett okleveles matematikusként és angol szakfordítóként, ugyanitt szerzett matematika és számítógépes modellező szakinformatikus diplomát. Szakterülete az alkalmazott statisztika, PhD dolgozatát populációdinamikai modellezésből írta. Habilitált docens, a SzIE Kertészettudományi Karán a Biometria és Agrárinformatika Tanszék vezetője, a Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola törzstagja.
1989 óta oktat a Kertészettudományi Karon, oktatott tárgyai főként matematika, informatika, statisztika, bioinformatika alap-, mester és doktorképzésen magyar és angol nyelven. Aktív konzulensi tevékenységet folytat. Az Informatikus és Szakigazgatási Agrármérnök szak szakfelelőse. Tudományos közleményeinek száma 266, impakt faktoros cikkeinek száma 48 (IF:67,34), két egyetemi tankönyv szerzője, független hivatkozásainak száma 356, Hirsch indexe 10. Vezetésével eddig négy doktorhallgató szerzett fokozatot.
Lévai Péter
szerkesztőbizottsági tag
Okleveles kertészmérnök, okleveles mezőgazdasági környezetvédelmi szakmérnök. Egyetemi doktor (1984), PhD. (1995), Mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1996), Habilitált doktor (2004).
Munkahelye: 1973-75 Kertészeti Egyetem, 1975-2013 Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Kar, illetve jogutód intézményei. 1988-tól tanszékvezető, 1993-tól oktatási főigazgató-helyettes, főigazgató, dékán.
Szakterülete: dísznövénytermesztés, dendrológia. Kutatási tevékenység: dísznövénytermesztés ágazaton belül szárazvirág-termesztés fejlesztése, váz nélküli fóliatakarás alkalmazása hagymás-gumós dísznövények korai termesztésénél, talaj nélküli dísznövénytermesztés. Több könyvrészlete, jegyzete, és számos tudományos dolgozata, szakcikke jelent meg.
Címzetes egyetemi tanári címet kapott a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Pallasz Athéné Egyetemen. 2018 óta Professor Emeritus a Neumann János Egyetemen.
Nyéki József
szerkesztőbizottsági tag
Okleveles kertészmérnök, kertészettudományi doktor (dr. univ. 1970), majd mezőgazdasági tudomány kandidátusa (CSc, 1975) fokozatot szerzett, 1990-ben pedig mezőgazdasági tudomány doktora (DSc) címet kapott. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Karának címzetes egyetemi tanára és a Debreceni Egyetem Professzor emeritusa. Pályája során többek között volt tudományos kutató, osztályvezető, tudományos tanácsadó, intézetigazgató és miniszteri főtanácsadó. Fő kutatási területe a gyümölcstermesztés, ezen belül fajtakutatás, virágzás és termékenyülésbiológia, illetve üzemi ültetvények fajtatársítása és tervezése. Honosítói és nemesítői tevékenysége kapcsán 21 gyümölcsfajta kapott állami minősítést. Az International Journal of Horticultural Science nemzetközi tudományos folyóirat alapító főszerkesztője és a szerkesztőbizottság elnöke 1994 óta. Összesen 732 publikáció szerzője, ebből többek között 27 szakkönyv (7 idegen nyelvű), 132 szakköynv fejezet szerzője, társszerzője.
Nyitrainé Sárdy Diána
szerkesztőbizottsági tag
Tanszékvezető egyetemi docens a SZIE Kertészettudományi Karának Borászati Tanszékén, a Kertészettudományi Kar dékánja. PhD fokozatot szerzett 2005-ben A bioborok összetételének vizsgálata című értekezésével. Tanulmányai alatt Klosterneuburgban, a Bécsi Szőlészeti és Borászati Intézetben szerzett szakmai gyakorlatot, de nemzetközi tapasztalatait gyarapították Franciaországban, Olaszországban, Németországban Argentínában és Dél-Afrikában tett tanulmányútjai. Több hazai kutatási pályázat résztvevője. A borászati képzésben számos tantárgy vezető oktatója, szakdolgozatok, diplomatervek konzulense, s konzulensi közreműködésével öt PhD értekezés került megvédésre a közelmúltban. Témafelelőse kilenc folyamatban levő kutatási pályázatnak és szerződéses K+F munkának. A szőlő és bor ágazat számos szakmai szervezetében tölt be elnöki vagy titkári funkciót, az MTA Kertészet- és Élelmiszertudományi Bizottságában a Szőlészeti és Borászati Albizottság titkára. Tudományos publikációinak száma 58, ebből 8 IF-es folyóiratokban jelent meg, a publikációk kumulatív impakt faktora 6,44, a cikkekre kapott független hivatkozások száma 50.
Tóth Magdolna
szerkesztőbizottsági tag
Professzor, az MTA doktora, innovációs szakértő. 42 évig a Gyümölcstermő Növények Tanszék oktatója, 13 évig tanszékvezetője. Publikáció: 519, független idézet: 748, IF: 29,2. 12 almafajta nemesítője. 16 éven át kari/egyetemi vezetői tisztségeket is betöltött: A kertészettudományi doktori iskolát nyolc évig vezette, témavezetésével 13 értekezés készült. Az akadémián két-két ciklusban a Kertészet- és Élelmiszer-tudományi Bizottság elnöke s a Tudományetikai Bizottság tagja. 17 hazai, külföldi szakmai szervezetben végzett szakmaközéleti tevékenységet. Hét évig a Kertgazdaság főszerkesztője, továbbá az International Journal of Horticultural Science s a Magyarország Kultúrflórája szerkesztő bizottságban dolgozott. Fontosabb kitüntetései: Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikereszt, Gábor Dénes-díj, Fleischmann Rudolf díj.
Zámboriné Németh Éva
szerkesztőbizottsági tag
Okleveles kertészmérnök, növénynemesítő szakmérnök, a mezőgazdasági tudományok doktora. A Szent István Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Kertészettudományi Doktori Iskola vezetője. Szűkebb szakterülete a gyógynövények produkcióbiológiája és kémiai variabilitása. Nemzetközileg is legismertebb eredményei a gyógynövények hatóanyagait és drogminőségét befolyásoló biotikus és abiotikus tényezők feltárásához kapcsolódnak. Legfontosabb munkái illóolajos fajokkal illetve a mákkal kapcsolatosak. Több mint 500 tudományos közlemény szerzője, jelentős idézettséggel. Kiemelkedő alakja a gyógynövények nemesítésének (19 államilag elismert fajta), e munkáját Akadémiai Szabadalmi Nívódíjjal is elismerték. Teljesítménye kimagasló a tudományos utánpótlás nevelésben valamint a tudománynépszerűsítésben is.