„Már intézményünk bölcsője mellett is a tudomány volt a dajka.” (Kozma Pál, 1963)
Kozma Pál Professzor több évtizedes tudományos tevékenysége során a szőlőtermesztés számos kutatási irányában elmélyedt a virágzásbiológia témakörétől a fajtaérték kutatáson át a termesztéstechnológiai műveletek fejlesztéséig. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül mutatunk be néhányat tudományos publikációiból.
Szőlő fajtaérték kutatás és nemesítés:
„Minden termesztési ágban, így a korszerű nagyüzemi szőlőtermesztésben is egyre fontosabb termelőeszközzé válik a fajta. A változó és állandóan növekvő termesztői és fogyasztói követelmények kielégítése csak folyamatos nemesítéssel és módszeres fajtaértékeléssel valósítható meg. Az ilyen irányú tevékenység most is nagy részét képezi a Szőlőtermesztési Tanszék kutatási feladatainak.”
A Szőlészeti Tanszék keresztezéses nemesítési programja 1948-ban kezdődött és az évtizedek alatt számos szőlőfajta termesztési értékét írták le, majd jelentettek be állami elismerésre. Ezek között talán a legismertebbek a Magyarfrankos (Muscat Bouschet × Kékfrankos) vörösborszőlő-fajta, a Bíborkadarka (Kadarka × Muscat Bouschet) festőlevű vörösborszőlő-fajta, valamint a Rubintos (Kadarka × Kékfrankos) vörösborszőlő-fajta. A fehéborszőlő-fajták közül talán a Csillám (Seyve-Villard 12375 × Csaba gyöngye) és a Viktória gyöngye (Seyve-Villard 12375 × Csaba gyöngye) a legfontosabbak, de a borszőlőfajták mellett a nemesítés a csemegeszőlő fajtaválaszték bővítésére is kiterjed olyan fajták előállításával, mint a Kozma Pálné muskotály (Itália × Irsai Olivér) vagy a Palatina (Seyve-Villard 12375×Szőlőskertek királynője muskotály).
Kozma Pál, S.-né Urbányi Márta, Sz. Nagy László (1980): Újabb eredményeink a bor- és csemegeszőlő-nemesítésben. Kertészeti Egyetemi Közlemények (pdf)
Kozma Pál, Sz. Nagy László, S.-né Urbányi Márta (1985): Néhány új interspecifikus hibridszőlőfajta-jelöltünk termesztési értéke. Kertészeti Egyetemi Közlemények (pdf)
„Az ipari jellegű szőlőtermesztés gazdaságosságának, korszerűsítésének, biztonságának egyik, sőt legfontosabb tényezője a fajta, illetve az üzemek, a borvidékek s az ország fajtaösszetétele. A fajták megválasztásánál azoknak a termesztési tapasztalatok során s az egzakt fajtakutatásokban megismert biológiai jellemzőit, termésük fogyasztási és technológiai értékét, piaci keresettségét, termékenységüket, termelési biztonságukat, az iparszerű termelési rend-szerekre alkalmasságukat vesszük figyelembe.”
A szőlőfajták értékelése és a termesztési tulajdonságaik leírása a nemesítés és a termesztés egyik legfontosabb lépése. Kozma Pál professzor több évtizedes tudományos munkásságának jelentős részét a fajtaértékelés témaköre teszi ki.
Kozma Pál (1967): A növényfajták jelentősége a kertészeti termesztésben. Kertészeti Egyetemi Közlemények (pdf)
Kozma Pál (1974): A szőlő teljesítőképessége növelésének lehetőségei keresztezéses nemesítéssel. Agrártudományi Közlemények. (pdf)
Kozma Pál (1980): A szőlőtermesztés fejlesztésének fajtakérdései. Agrártudományi Közlemények. (pdf)
Szőlőtermesztés biológiai alapjai
„A növénytermesztés fejlődésének útját egyrészt a termesztett növények termőképességének, termésbiztonságának nemesítési módszerekkel való foko-zása, másrészt a termőképesség környezeti hatásokkal és termesztéstechnikai műveletekkel való egyre teljesebb és gazdaságosabb kihasználása jelzi. A társadalom változó, növekedő igényei serkentették ezt a kettős tevékenységet.”
Professzor Úr számos szakcikk és tankönyvi fejezetben foglalkozott a szőlőtermesztés biológiai alapjainak témakörével. A tápanyagfelvétel, a könnyezés, a transzspiráció mind olyan szűkebb területek, melyek számos publikáció alapját adták és ma is meghatározóak a szőlőtermesztés oktatásában.
Kozma Pál (1952): A szőlőtőke kondíciója s a fürtök mennyisége és minősége közötti viszonosság. Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar Évkönyve. (pdf)
Kozma Pál (1954): A szőlőtőke transzspirációjának vizsgálata. Kertészeti Egyetemi Közlemények (pdf)
Kozma Pál, Mohácsy Mátyásné (1963): A szőlőtőke könnyezése s a könnyezési folyadék összetétele. Kertészeti Egyetemi Közlemények (pdf)
Kozma Pál (1968): A szőlő termékenységének biológiai és fitotechnikai tényezői. Agrártudományi Közlemények. (pdf)
Virágzásbiológia
„Annak ellenére, hogy a kadarka változatokban való gazdagsága régóta ismeretes és minden kisebb ültetvény is tele volt változatokkal, mégsem tanulmányozták behatóan ezt a fajtát. Ma viszont, amidőn szőlőültetvényeink újjáépítéséhez hozzáfogtunk, szükségessé vált a fajták, így többek közt a kadarka alapos tanulmányozása is. Szükséges a változatokat összehasonlító tanulmányozásnak alávetni, hogy azok termesztési értékeit megismerhessük. Ezután válik lehetővé a legjobb változatok elszaporítása és a kevésbé értékes változatok kiirtása az ültetvényekből. A munka termelékenysége és az önköltség csökkentése érdekében ki kell használni maximálisan a fajtában rejlő lehetőségeket, hiszen a termőfelület legmagasabb fokú kihasználása is csak ezáltal lehet teljes.”
A szőlőfajták virágzása és virágtípusa Kozma Pál professzor tudományos életművének egyik legmeghatározóbb területe. Számos szőlőfajta közül a Furmint és a Kadarka virágtípusaival foglalkozott behatóbban.
Kozma Pál (1951): Adatok szőlőfajták bibeszekrétum csöppjeinek megjelenési periodicitásához. Kertészeti Egyetemi Közlemények (pdf)
Kozma Pál (1951): A Pirosveltelini szőlőfajta virágtípusai és termékenysége. Kertészeti Egyetemi Közlemények (pdf)
Kozma Pál (1954): A Kadarka szőlőfajta virágtípusai, a virágtípusok változékonysága és a termékenysége. Kertészeti Egyetemi Közlemények (pdf)
Kozma Pál (1961): A Furmint szőlőfajta virágtípusai és ivari klóntípusainak termesztési értéke. Kertészeti Egyetemi Közlemények (pdf)
Kozma Pál (1962): Az Izabella szőlőfajta teratológikus virágai. Kertészeti Egyetemi Közlemények (pdf)
Tompáné A. Kasirszkaja, Kozma Pál (1978): A szőlőpollen tanulmányozása scanning elektronmikroszkóppal. Kertészeti Egyetemi Közlemények (pdf)
Ültetvényszerkezet és termesztéstechnológia
„A tudományos-technikai forradalom vívmányai behatoltak a kertészeti üzemi termelésbe. Lehetővé és szükségszerűvé vált a termelés gépesítése, racionalizálása, korszerűsítése - az iparszerű termelés létrehozása. A gépesítés forradalmi változást követelt az ültetvények szerkezetében (parcella, tábla, úthálózat, sorközszélesség, tőkeművelés, korona alak), berendezésében (támaszrendszer, öntözési rendszer, növényvédelmi berendezések stb.), különleges igényeket támasztott a fajtatulajdonságokkal (növekedés, termés elhelyezkedés, érési idő, termés tulajdonságok stb.) kapcsolatban. A gépesítés után, de azzal szinte hasonló hatásfokkal fejlődött a kemizálás. A termésátlagok, a termésminőség, a termelési biztonság, a termelés gazdaságosságának a növelése, a társadalmi igény is a figyelem reflektorfényébe került. Mindezek megvalósítása érdekében nagyarányú kitató, adaptációs, szervezési tevékenység folyt.”
A gazdaságos termesztést az ültevényszerkezeti elemeken túl nagyban befolyásolja az alkalmazott termesztéstechnológia. A több évtizedes kutatómunka eredményei számos szakcikk és tankönyvi fejezet formájában jelentek meg a teljesség igénye nélkül a tápanyagutánpótlás, metszés, zöldmunkák és alanyhasználat vonatkozásában.
Kozma Pál (1962): Kemizálás a szőlőtermesztésben. A „Lippay János” Tudományos Ülésszak Előadásai (pdf)
Kozma Pál (1963): A tőketerhelés hatása néhány szőlőfajta vegetatív részeire, termésére s tavaszi fagysérülés utáni regenerálódására. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Évkönyve. (pdf)
Kozma Pál (1971): A kertészeti termesztés és feldolgozás műszaki fejlesztésének problémái. A „Lippay János” Tudományos Ülésszak Előadásai (pdf)
Kozma Pál, Polyák Dezső (1973): A szőlő ásványitápanyag-ellátottsága, produktivitása és levélanalízis adatai közötti összefüggés. Kertészeti Egyetemi Közlemények (pdf)
Kozma Pál, Polyák Dezső (1973): Sajátgyökerű és oltvány Olaszrizling szőlőtőkék produktivitása különböző talajokon. Kertészeti Egyetemi Közlemények (pdf)
Kozma Pál (1973): A szőlőszüret gépesítésnek biotechnikai vonatkozásai. Kertészeti Egyetemi Közlemények (pdf)
Forrás: Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár valamint Arcanum Adatbázis Kiadó