Tanintézettől Akadémiáig
(1853-1943)
A budapesti kertészeti felsőoktatás jogelőd intézményeinek alapkövét Entz Ferenc orvos rakta le 1853-ban, amikor létrehozta a Haszonkertészképző Gyakorlati Tanintézetet. Az iskola 1860-tól 1880-ig Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet, majd 1894-ig Budai Vincellér Iskola néven működött. Ekkor alakult át Kertészeti Tanintézetté, amely egy évi előgyakorlat és hároméves tanterv alapján oktatott. Az oktatást 1908-ban ismét átszervezték. A felvétel feltétele az egyéves előgyakorlat mellett már a középiskola elvégzése is volt, a végzett hallgatók pedig műkertészi oklevelet kaptak.
Az intézmény főiskolává szervezése - bár a termesztés megkívánta volna - sokáig késett. Jelentős változás csak 1939-ben következett be, amikor a Kertészeti Tanintézetet főiskolai jelleggel átszervezték Magyar Királyi Kertészeti Akadémiává. Ettől kezdve a felvételhez kötelező lett az érettségi vizsga, az oktatott tantárgyak pedig tanszéket kaptak.
Főiskolaként
(1943-1968)
Az akadémiából fejlesztették ki az 1943-ban életre hívott Magyar Királyi Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát. 1946-tól 1953-ig a kertészeti diszciplínát oktató intézményrész az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karaként működött.
1953/54-től újból szervezeti változás történt: megalakult az önálló Kertészeti és Szőlészeti Főiskola. 1963-ban a Főiskola áttért a kétszakos képzésre, létrejött a termesztési szak és a kertépítészeti szak. Nevezett szakok jelentették alapját a kertészeti és a tájépítészeti diszciplínák különválásának és párhuzamos fejlődésének. Az oktatás folyamatos fejlődésnek köszönhetően az 1967/68. tanévtől a nappali tagozaton négy és fél évről öt évre, a levelező tagozaton öt évről hat évre emelkedett a képzési idő.
Önálló egyetemként
(1968-2000)
1968. szeptember 1-től a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát Kertészeti Egyetemmé szervezték át. A Kertészeti Egyetem keretében 1969. őszén létrejött a tartósítóipari szak, mely a Villányi úton oktatott harmadik diszciplína, az élelmiszeripar oktatását és jelenlegi magas szintre fejlődését alapozta meg. A kertészet és a hozzá tartozó feldolgozóipar fejlődésével párhuzamosan fejlődő kertészeti és élelmiszeripari felsőoktatás keretében a Kertészeti Egyetem szervezetén belül 1971-ben létrejött a 
Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kar, majd 1972-ben a Tartósítóipari Kar. Az intézmény neve 1986. szeptember 1-től Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (KÉE) lett, Kertészeti, valamint Élelmiszeripari Karral, Kertészeti Főiskolai (Kecskemét), valamint Élelmiszeripari Főiskolai Karral (Szeged). 1992. szeptember 1-től az addigi táj- és kertépítészeti szak különválásával megalakult az egyetem harmadik budapesti kara, a Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar.
Az egyetem és jogelődjeinek tanárai között bel- és külföldön egyaránt nagyra becsült szakemberek voltak, többek között Angyal Dezső, dr. Ballenegger Róbert, dr. Győry István, dr. Husz Béla, dr. Kadocsa Gyula, dr. Mohácsy Mátyás, Molnár István, dr. Rerrich Béla, dr. Silberszky Károly, dr. Fekete Zoltán, dr. 
Ormos Imre és sokan mások. Hagyományaikat ápolja és továbbfejleszti a jelenlegi oktatói kar.
Többcampusú egyetem részeként
(2000-től)
A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. Törvény módosításáról szóló 1999. évi LII. Törvény szerint karunk 2000. január 1-től a gödöllői 
székhelyű Szent István Egyetem karaként működött. A nagy távolságokból adódóan az integráció sikertelen volt, emiatt a Kormány 108/2003. (VII. 22.) Korm. rendelete a Szent István Egyetem Budai Karait, köztük a Kertészettudományi Kart 2003. szeptember 1-től a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemhez csatolta. A hétkarúvá vált, a Duna két partján elhelyezkedő egyetem elnevezése az intézmény polgárainak és vezetőinek javaslatára, a kormány döntése alapján 2004. szeptemberétől kezdve Budapesti Corvinus Egyetem névre változott.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mint az állami felsőoktatási inézmények fenntartója döntése értelmében, a felsőoktatási struktúra átalakításának részeként a Budapesti Corvinus Egyetem három 
budai kara (Élelmiszertudományi Kar, Kertészettudományi Kar, Tájépítészeti és Településtervezési Kar) 2016. január 1-től a Szent István Egyetem részeként működik tovább.
A képzésszerkezet átalakítása európai minták alapján
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk komoly feladatok elé állította a hazai felsőoktatást, így a 
Kertészettudományi Kart is. A bolognai képzési rendszerre történő áttérés során bevezetésre kerültek a lineáris képzési rendszer szakjai. Kidolgoztuk alap- és mesterképzési szakjaink képzési programját, melyek jelentkezőink és hallgatóink körében jól prosperáltak. Olyan képzési programot alakítottunk ki, amely perspektívát jelent a 18-20 éves fiataloknak, valamint továbblépési lehetőséget biztosít az agráriumban dolgozó szakemberek számára.
A lineáris képzési rendszerhez alkalmazkodva szakstruktúránk az alapképzés - mesterképzés - PhD képzés struktúrát követi. Hallgatóink számára az első lépcsőben olyan szaktudást adunk, amely alapján bátran jelentkezhetnek mesterképzésre, vagy az agrárágazatban elhelyezkedhetnek a végzettségüknek megfelelő területen. Alap- és mesterképzésben is lehetőséget adunk hallgatóink 
részére szakfordítói programban való részvételre, ezáltal olyan nyelvi ismeretekre tehetnek szert, melyeknek az EU határain belül és kívül is hasznát veszik.
Speciális érdeklődési kör esetén - az életen át való tanulás programjának megvalósításaként - minden agrárszakember részére lehetőség van szakirányú továbbképzéseink elvégzésére.
Mindezekhez jól felkészült oktatók mellett szakmai gyakorlati és kutatási háttér szükséges. Kutatási hátterünk folyamatosan fejlődik, a tanszéki kutatóműhelyek felszereltsége - a kar sikeres pályázati tevékenységének köszönhetően - jó, az elmúlt években a Kísérleti Üzem és Tangazdaság is nagyot lépett előre a fejlődés útján, kísérleti ültetvényeink már a nyugat-európai szakemberek számára is mintául szolgálnak. Folyamatosan megújul a Budai Arborétumunk és Soroksári Botanikus Kertünk, 
amely szakemberképzésünk növényismereti részének alapját jelenti. Infrastruktúránk folyamatosan fejlődik, a közeljövőben megújulnak a Villányi út sok hallgatói nemzedéket felnevelő épületei. Vidéki hallgatóink a felújított Somogyi Imre Kollégiumban kaphatnak kollégiumi elhelyezést.
Célunk, hogy az alap- és mesterképzésben végző hallgatóink ne csak a 5, 10, 25 és 50 éves évfolyam-találkozókon lássák ismét az alma matert, hanem szakmai fejlődésük során igényt tartsanak segítségünkre, tapasztalatinkra, szaktudásunkra nem csak továbbképzéseink, hanem akár egy kötetlen beszélgetés során is.