A Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság (ISHS) 2017 június 5 – 9 között tartotta 8. Nemzetközi Cseresznye Szimpóziumát Japánban a cseresznyetermesztéséről híres Yamagata városában. A szimpóziumon egyetemünket Dr. Hrotkó Károly egyetemi tanár képviselte, aki a szimpózium tudományos bizottságának a tagja, továbbá két előadásnak és egy poszternek is társszerzője volt, illetve elnökölte az egyik szekcióülést. A szimpózium keretében mutatták be a nemrég elkészült, nemzetközi együttműködésben íródott és a CABI (Anglia) által kiadott új „cseresznye bibliát” amely ma naprakészen tartalmazza a legújabb ismereteket. A korábbi hasonló könyvet a CABI 21 évvel ezelőtt adta ki, így az új könyv, ahogy a szerkesztő Gregory Lang professzor (MSU, USA, MI) fogalmazott, a cseresznyés szakma „új testamentuma” lesz. Büszkék lehetünk rá, hogy karunkról többen is a közreműködhettek: Hrotkó professzor úr két fejezetnek szerzője, a növényvédelmi fejezet szerzői között szerepel Egyetemünkről Dr. Palkovics László professzor úr és Dr. Karacs-Végh Anita adjunktus asszony.
A szimpóziumon 29 ország 250 résztvevője számolt be legújabb eredményeiről, a fajtakutatás, az alanyok, művelési rendszerek fejlődéséről. Számunkra fontos információ volt, hogy a dél-afrikai kutató az ottani viszonyok között legjobb sajmeggy klónalanyként mutatta be a magyar ’Bogdány’ sajmeggyet. Ennek köszönhetően Chilei érdeklődők is jelentkeztek a magyar sajmeggyek szaporítási lehetősége iránt. Ami viszont elszomorító, hogy kellő alapkutatási, genetikai támogatással előállított amerikai, francia, olasz fajták mellett a két évtizeddel ezelőtt még nagyra becsült magyar cseresznyefajták kezdenek lemaradni.
Nagyon érdekes volt látni a hagyományokra épülő és különös megbecsülésnek örvendő japán cseresznyetermesztés eredményeit. A yamagatai körzetben mintegy 5000 ha-on termesztenek cseresznyét, a fákat 80%-ban magas fóliaházakkal takarják az eső ellen. A fő fajta a világospiros ’Satonishiki’, a nagy, hagyományos koronájú fák erős növekedésű alanyokon állnak, s az egész technológia hagyományőrző, manufaktúra jellegű, még a válogatás és csomagolás is. Mindezt azért tehetik meg, mert a hazai cseresznyének itt a legmagasabb az ára: egyenként sorolva, csomagolva kilónként eléri a 30-40 USD-t is, ami az európai áraknak az 5-10 szerese.
Az ázsiai országokban és a déli féltekén tapasztalható fellendülés a cseresznyetermesztés terén várhatóan folytatódni fog a jövőben, aminek elsősorban az olcsóbb munkaerő és a jelenlegi magas importárak mellett belföldi termesztéssel elérhető extraprofit a hajtómotorjai. Kína cseresznyetermesztése gyors tempóban felzárkózik a nagy cseresznyetermesztő országok (USA, Törökország és Irán) mellé. Ennek is köszönhető, hogy a szimpózium résztvevői úgy döntöttek, a következő, 2021-ben esedékes Nemzetközi Cseresznye Szimpóziumot Kínában tartják.
